Az ukrajnai háborúról kijelenthető így az egy éves évfordulóhoz közeledve (mely február 24-én lesz), hogy igazi anyagháborúvá és létszám-kérdéssé változott, ahol az dönti el a győztes "személyét", hogy ki bírja tovább pénzzel és fegyverrel. Mondhatnánk, hogy a történelem minden háborújára érvényes lehet ez a kitétel, de ez nem egészen igaz. A jelenlegi harcokban ugyanis a hadjáratok, csaták, hadműveletek, stratégiai megoldások, hadvezéri képességek valóban háttérbe szorulnak és az egész kezd egy hatalmas forrongó üstté változni, melybe mindenki beledobál mindent amit tud. 

Eu csúcs (2023 február) A kép forrása: privatbankar.hu

Putyin az orosz gazdaság félretett tartalékait és országa gazdasági potenciálját áldozza a harcra, ami nem kevés, tekintve, hogy Oroszország még mindig a világ kilencedik legnagyobb nominális GDP adatával rendelkezik (2,1 billió dollár), a nyugat pedig a pénzt ad folyamatosan az ukránoknak (50 milliárd dollár humanitárius és 50 milliárd dollár katonai támogatást eddig) amihez egyre több fegyvert is biztosítanak Kijevnek.

Most ott tart a háború, hogy a NATO csökkenő lelkesedéssel adja már a támogatásokat (a Zelenszkij által kikönyörgött 300 harckocsi megadása is problémás és egyelőre csak a 14 német Leó várható 1 hónapon belül Ukrajnába), míg Putyin egyre több veszteséggel, belső problémával szembesül. A frontokon sikertelen az orosz hadsereg és a jelenleg Ukrajnában harcoló, 200 ezerről 350 ezerre emelt létszám is kevésnek tűnik a frontvonalak áttöréséhez. Márpedig az orosz hadsereg "csak" 830 ezer fős jelenleg, aminek közel fele már be lett küldve Ukrajnába így komoly fordulathoz muszáj lesz elrendelni előbb-utóbb a tömeges sorozást. Ez pedig csak akkor hozhat számottevő eredményt, ha minimum 1 millió embert mozgósítanak, ami viszont az egész orosz társadalmat érinteni fogja. Innentől nehéz lesz beadni nekik, hogy ez csak egy "különleges hadművelet".

A "ki bírja tovább" kérdés legfőképp az ukrán nép kontra orosz elégedetlenség vonatkozásában tehetjük fel, másrészt pedig a NATO államok pénzügyi kerete kontra Putyin tartalékai relációban vizsgálhatjuk. Az első esetben az ukránok létszám-problémája a meghatározó, hiszen folyamatosan veszítenek embereket a harcokban, miközben csökken a lakosságuk (eddig 10-11 millióan menekültek Ukrajnából külföldre), így az elesettek pótlása hónapról hónapra lesz egyre nagyobb gond számukra. Ugyanakkor a másik oldalon sem sokkal jobb a helyzet a már említett putyini dilemma miatt, hiszen a tömeges sorozások megingathatják Putyin hatalmát. A másik kérdésben a NATO kifogyhatatlannak tűnő pénzügyi forrásai állnak szemben Putyin ugyancsak kifogyhatatlannak tűnő fegyver-tartalékaival. Itt sem könnyű megjósolni, hogy a nyugati államok türelme fogy e el hamarabb, vagy az orosz haditechnika.

Mindkét harcoló oldalon 50-50 ezer ember esett el eddig, 1 esztendő alatt és meghalt legalább még további 40-50 ezer civil is a bombázások, rakéta-támadások következtében. Ukrajna hihetetlen szenvedéseken meg keresztül, melyeknek egyelőre nem látni a végét. Putyin egész Ukrajnát akarja, Kijev pedig a 2014 óta támadott megyéit sem akarja átadni. A háború tehát elhúzódhat és a világ egészére nézve is veszélyes fordulatot is vehet, ha orosz hadsereg valóban elfoglalja Ukrajnát amire a nyugat katonai beavatkozással reagál. Reméljük ez nem következik be.